Társasházi kamerarendszer

betörések, lopások, rongálások helyett























Biztonságos otthonok társasházakban is!

Az Optimal Control Hungary Kft. cégek és magán személyek mellett társasházaknak, és lakásszövetkezeteknek is telepít kamerarendszereket. Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a lépcsőházi folyosókon hagyott biciklik és egyéb tárgyak válnak célponttá a bűnözök szemében és sajnos ezt a statisztikák egyértelműen kimutatták. Épületen belül számtalanszor rongálnak meg postaládákat, lifteket, folyosók falait, és nem utolsó sorban közös helyiségek zárait és szemetes tárolókat. Az elmúlt évben átlagosan 19 percenként törtek fel egy lakást Magyarországon, és a betöréses lopásokkal okozott kár alkalmanként meghaladta a 250 000 forintot. A társasházak kapui hiába nyithatók kapukódokkal, a bűnözők játszi könnyedséggel jutnak be az épületekbe. Cégünk az ilyen nemkívánatos eseményekre nyújt megoldást, megbízható, magas minőségű eszközökkel telepít rendszereket, hogy azok hosszú évekig a tulajdonosok biztonságát szolgálja, egyedülálló garanciákkal és üzemeltetéssel.

Társasházi kamerarendszer jogszabály

Az új törvények értelmében, jelen pillanatban elegendő a tulajdonosok 2/3-ának döntése arról, hogy a társasházi, lakásszövetkezeti épületeket bekamerázzák. 2011. július 28-tól nem szükséges az összes tulajdonos beleegyezése ahhoz, hogy kamerákat telepítsenek. A lakásszövetkezet alapszabályának illetve a társasház szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell az adatkezelési szabályokat.

Továbbá fontos tudni, hogy a törvény által megengedett céloktól eltérő célra a felvételeket felhasználni nem lehet. E célok: az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme. Egyetlen kamera sem irányulhat valamely tulajdonos bejáratára vagy nyílászárójára, de olyan közös tulajdonú részekre sem, mint pl. öltöző vagy éppen az illemhely. A bekamerázott épület belépési pontjainál jól látható tájékoztatást kell elhelyezni, mely tartalmazza az üzemeltető cég nevét és elérhetőségeit.

Tájékoztatás a ház bejáratánál

kamerával megfigyelt terület

A kamerával megfigyelt épület, épületrész bejáratánál a kamera rendszer üzemeltetésére utaló, jól látható tájékoztató táblát kell elhelyezni. A tájékoztatóban meg kell jelölni az üzemeltető személy nevét és elérhetőségét. Ezen felül kérésre az üzemeltetőnek tájékoztatást kell adni a felvételek készítésével kapcsolatos minden kérdésben, a felvételkészítés céljáról és jogalapjáról, a felvételek tárolásának időtartamáról, arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak az érintett jogait és jogorvoslati lehetőségeit is tartalmaznia kell.

Felvételek felhasználása, törlése, adatkezelése

A rögzítést követő 15 nap elteltével a rendszernek automatikusan törölnie kell a felvételeket. A törvény nem csak lehetőséget ad a 15 napos tárolásra, de kötelezően elő is írja. A felvételek büntető, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági, polgári peres eljárásban is felhasználhatók bizonyítékul. A felvételek kizárólag e szervek részére továbbíthatók. A rendszer üzemeltetője csak akkor jogosult megismerni a felvételeket, ha azokra a már ismertetett célokból szükség van. Tehát a monitort és a felvételeket senki nem nézegetheti öncélúan, még az üzemeltető sem.

Ha valaki jelzi, hogy igényt tartana a felvételekre, szeretné felhasználni bizonyítékként, kérheti, hogy ne töröljék azokat. Ilyenkor a kéréstől számított 30 napig tárolni kell a felvételeket, és a megkereső hatóság részére át kell adni. Ha a 30 nap eltelik anélkül, hogy a felvételre valamely hatóság igényt tartani, törölni kell azt.

A felvételen szereplő személy

A felvételen szereplő személy megtekintheti a róla készült felvételeket és másolatot kérhet róluk. Kérheti a saját képmását tartalmazó felvételek törlését, és tiltakozhat is az adatok kezelése ellen. Jogosult megismerni azt is, hogy az elmúlt 5 évben mely szervek részére továbbítottak rá vonatkozó felvételeket. A felvételek megismerését jegyzőkönyvezni kell. Ha az érintett úgy érzi megsérették a jogait, az adatvédelmi biztoshoz illetve a bírósághoz fordulhat.

  • 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról